Pierre Goursat, az Emmánuel Közösség alapítója 1914. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján született Párizsban, és ugyanott halt meg 1991-ben, szintén egy Mária-ünnepen, március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján.
Isten őt használta fel eszközül arra, hogy létrehozza a franciaországi katolikus karizmatikus megújulásból kinövő Emmánuel Közösséget és a szorosan hozzá kapcsolódó Jézus Testvériséget.
Pierre Goursat életét alapvetően meghatározta szülei különválása és kapcsolati nehézségei az apjával, akihez néhány évvel, annak 1964-ben bekövetkezett halála előtt kezdett közelebb került.
Pierre-t szintén nagyon megviselte öccse, Bernard bélelzáródás okozta hirtelen halála, amikor a fiú még csak tizenegy éves volt. Egész életében hordozta a testvérétől való elszakadás fájdalmát. A szenvedésnek ez a megtapasztalása ébresztette fel benne a mások iránti mély, együttérző szeretetet; közel hozta azokhoz, akik nehéz helyzetben vannak.
Egy 19 éves korában átélt élménye, melyet később megtéréseként emlegetett, alaposan megváltoztatta.
Hirtelen egészen különös erővel éreztem a testvérem jelenlétét. Mintha azt mondta volna: „Már nem sokat gondolsz rám, mert öntelt lettél.” Mintha csak ott lett volna. Az ágyam lábánál térdre rogyva találtam magam, amikor pedig felkeltem, egészen más ember voltam.
Azelőtt is hívő fiatalember volt, megtérése után azonban mélyen lelki emberré vált, s igen fontos helyet kapott az életében a szentségi Jézus imádása. Lassan körvonalazódott számára, hogy a cölibátusban egészen Istennek szeretné szentelni az életét. Könyvek, folyóiratok, kiadványok segítségével igyekezett evangelizálni, és részt vállalt a Katolikus Értelmiségiek Társasága munkájában. Figyelme egyre inkább a filmművészet felé irányult: több rendezőnek barátja, néha tanácsadója volt.
Kis társaságot szervezett, akikkel olvasták és megbeszélték az evangéliumot, és más módokat is keresett arra, hogy a fiatalokat megérintse az örömhír által. Lelkesen foglalkozott a szegényekkel. Lakása többször megtelt csavargókkal és hajléktalanokkal.
Ötvennyolc éves volt, amikor 1972-ben egy februári hétvégén olyan élmény érte Pierre-t és a barátaiból, társaságában lévő fiatalokból álló imacsoportot, amely egészen átformálta őket – békesség és addig ismeretlen új erő töltötte be a szívüket. Pierre így beszélt erről:
Most értettem meg, hogy a Szentlélek élő személy, hogy itt van, bennem van.
A csoport a Szentlélek kiáradása után folyamatosan növekedett, holott egyáltalán nem hirdették mindazt, ami velük történt. A Lélek kiáradásának tapasztalata egy második, meghatározó szakaszt indít el az akkor ötvennyolc éves Pierre Goursat életében. Közel negyven évig egyfajta magányban kereste, hogyan adhatná át magát Istennek, és hogyan evangelizálhatná a társadalmat. Ettől kezdve rengeteg fiatal vette körül. Anélkül, hogy erre törekedett volna, óriási kaland formálódott körülötte, amelyből végül megszületett az Emmánuel Közösség.
Pierre Goursat-t felkérték, legyen az egész közösség felelőse, de ő sokáig hezitált, mielőtt elfogadta, nem érezvén magát erre méltónak. Nagy bölcsességgel és a Szentléleknek engedelmeskedve látta el a közösség irányítását a Karizmatikus Megújulás kialakulásának és a katolikus egyházba való beépülésének éveiben.
Miután 1985 nyarán szívinfarktussal kórházba került, Pierre Goursat úgy döntött, visszavonul a közösség vezetésétől. Ekkor kezdődött életének utolsó szakasza, amelyet teljesen a csendbe és az imádságba merülve töltött. Istenre hagyatkozva élte meg a fokozatos fizikai leépülést, de továbbra is fogadott embereket, szentmisére járt és sok időt töltött szentségimádással. Így készült a végső találkozásra Istennel.
Pierre Goursat boldoggá avatási eljárása 2010-ben kezdődött el.
2015. december 19-én ünnepélyes szentmise keretében Párizsban lezárult az az egyházmegyei szakasz, melynek hat éve során mintegy 1200 oldalnyi anyag, tanúságtétel, feljegyzés gyűlt össze, melyek bizonyítják, hogy az Emmánuel Közösség alapítója hősi fokon gyakorolta az erényeket és az életszentség hírében hunyt el.
Imádság Pierre Goursat boldoggá avatásáért
Úr Jézus, kérünk Téged Pierre Goursat boldoggá avatásáért!
Élő vágy égett benne a lelkek megmentéséért és nagy szeretet az Egyház iránt.
Hittel és reménységgel szolgálta az Egyház lelki és missziós megújulását. Az ő közbenjárására kérünk, Urunk, hogy mindig teljesen Rád tudjuk bízni magunkat, nagylelkűen szolgáljunk és megtegyük akaratodat. Adj nekünk a szentségimádásra nyitott szívet, mély együttérzést minden ember iránt, és éleszd fel bennünk szereteted tüzét a világ evangelizációjáért! Isten szolgájának, Pierre Goursat-nak közbenjárására állhatatosan kérünk Téged, árassz el minket minden jóval és kegyelemmel, hogy segítségére lehessünk a szegényeknek, azoknak, akiket az élet különösen megsebzett; hogy vigasztalni tudjuk a szomorúakat, megerősítsük a gyengéket és gyógyítsuk a betegeket!
(személyes imaszándékok felsorolása…)
Úr Jézus, kérünk Téged, hogy mutasd meg szelíd és alázatos szíved végtelen szeretetét mindazoknak, akik távol vannak Tőled, vagy még nem ismernek Téged!
AMEN
Martine Lafitte-Catta az Emmánuel Közösség társalapítója. Orvos, házas, 3 gyermek édesanyja.
1972 februárjában Pierre Goursat és Martine Lafitte együtt élték át a Szentlélek kiáradásának megtapasztalását.
Ezt követően Pierre és Martine minden nap együtt imádkoztak. 1972 májusától meghívtak néhány embert az imacsoportba Martine párizsi lakásába. Kezdetben öten voltak. Egy évvel később ötszázan csatlakoztak a Pierre és Martine által vezetett imacsoporthoz. Így született meg 1973-ban az Emmánuel Közösség.
